Ember Az Utcán

Irány a magyar tenger,

Meleg a nyár, mindenkit elvakít,

Enyhül az este az utcán,

Soknyelvû tömeg vonz, vagy eltaszít

Abszolút fölény az utcán,

Összegyûlt Európa, mind itt feszít.

Ott vagyunk mi is köztük,

A nyári bulik, a Balaton újra hív,

Nincs kedvünk lefeküdni,

Hajt a vérünk, az éjszaka megvadít.

Béküljünk meg, vagy rajtunk már a csoda sem segít,

De nézd mi történt, épp egy ember közelít.

Ember az utcán, faág a vállán, nagyon exkluzív.

Rongyokba burkolt teste láttán röhögünk. Ó, ó.

A nyarat nem felejtem,Az öreg csöves emléke felvidít,

És amit tenni kéne,Odafigyelni, ellesni tõle valamit.