Feléd Nyújtom A Kezem

Egy régi presszó asztalához

Beszéltük meg a randevút.

Lehet, hogy itt ahol kezdõdött,

Lehet, itt zárul le a múlt.

Haraggal a szívünkben jöttünk,

Feledve mindent, ami szép.

Nem fontos mit gondol a másik,

Jaj, de meg fogjuk bánni még!

Feléd nyújtom a kezem,

Már itt vagy énvelem,

Ahogy hozzám szólsz,

Ahogy hozzám érsz. Szeretem.

A harcnak lassan-lassan vége,

Mindketten fáradtak vagyunk.

Már tudjuk, mit nem kellett volna

Hibázni, mindkét oldalon.

Legyen hát újra minden úgy, mint rég,

Ne adjuk fel könnyen egymás szerelmét!