Ha Feladod Az Álmaid

A lelkemben hûség a vallás,

De oly nehéz minden hétköznapon

A kísértések tengerében élek,

Tiszta, igaz szót csak tõled kapok,Így élek.

A szobám falán képek, régi képek,

Az egyiken még apám fogja anyám kezét,

A másik képen már nincs mosoly,

Kevesebben vagyunk, elteltek az évek.

Miért rohansz valami után?

Ott képzeled a távolban a boldogságot megtalálni.

Miért rohansz valaki után?

Ott képzeled a távolban, hogy mellette állsz.

Ha feladod az álmaid, meghalsz, élve halsz meg,

De boldogságot vagy szép halált

Csak e föld adhat neked.

Az új nemzedék arcán remény csillog,

De minden régi hír egy nagy megpróbáltatás.

Megbecsülni a földi néhány percet

Nagy dolog lenne ez, tisztelt emberiség!

A jövõ távolba tûnik, és kevés a megoldás,

Hát figyelj, figyelj rám!