Lyrics Edda Müvek

Edda Müvek

Kölyköd Voltam

Karodon vittél évekig

Akaratod rabja voltam

A vágyak bennem egyre nõttek

Elfelejtem, hogy kölyköd voltam

Hiába hívnál megtört szívvel

Elnyeltek a sûrû városok

A tûzfalakra írtam éjjel:

Engem ne várjatok!

Kölyköd voltam, véredbõl lettem

Kölyköd voltam, nem értettél engem

Emléked mégis fogva tart, el nem enged

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem

Rossz hold kelt föl...

A régi dolgok sorra elvonultak

Percrõl percre messzebb jutok

Terheim hegyekké nõttek

Áttörni rajtuk nem tudok

Szárnyaira vett a vágy

És nem mondhatok neked mást:

A reményt soha fel ne add!

Megveted még hideg ágyamat

Megveted még hideg ágyamat, óh, óh, óh

Kölyköd voltam, véredbõl lettem

Kölyköd voltam, nem értettél engem

Emléked mégis fogva tart, el nem enged

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem

Rossz hold kelt föl...

A régi dolgok sorra elvonultak

Percrõl percre messzebb jutok

Terheim hegyekké nõttek

Áttörni rajtuk nem tudok

Szárnyaira vett a vágy

És nem mondhatok neked mást:

A reményt soha fel ne add!

Megveted még hideg ágyamat

Megveted még hideg ágyamat, óh, óh, óh

Kölyköd voltam, véredbõl lettem

Kölyköd voltam, nem értettél engem

Emléked mégis fogva tart, el nem enged

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem

Rossz hold kelt föl...

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem

Rossz hold kelt föl...

Rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem

Rossz hold kelt föl...