Megmondtam

Miért nem szólsz, miért nem hívsz?

Hogy értselek így, óh, hogy kérjelek én?

Miért nem szólsz, miért nem hívsz?

Óh, hogy kérjelek én, hogy értselek így téged, jövendõ nemzedék?

Ne mondd, hogy semmit nem értesz

Ne mondd, hogy senki nem kérdez

A kezed a szívedre tedd, én hallgatom

Ne mondd, hogy engem féltesz

Csak a magad érdekét nézed

Ma ez van, és én megértelek

Mit is ígérjek

Ami nem kényes

Ami még fényes

Amit még nem lepett be

A rozsda és a por?

Korom, füst együtt szállnak

A dolgok körbe járnak

Majd csak, majd csak lesz valahogy

Én megfigyellek téged

Hagyd, te buta, te ezt sem érted

Ha nem is kéred, meg kell, hogy védjelek

Mit is ígérjek

Ami nem kényes

Ami még fényes

Amit még nem lepett be

A rozsda és a por?

Mit is ígérjek

Ami nem kényes

Ami még fényes

Amit még nem lepett be

A rozsda és a por?

Verem a mellem hangosan

Én vagyok az, aki megmondtam

Hogy fontos a bizalom, és kell a remény

De a forint ettõl nem lesz kemény

Verem a mellem hangosan

Én vagyok az, aki megmondtam

Hogy zavarosak a grafikonok

És a kifejezések pontatlanok, ha-ha-ha-ha...

Verik a mellem hangosan

Azt mondják, hogy ez nem így van

Nem fordítva, ahogy én gondolom

Hanem a lámpákkal megy a forgalom... ha-ha, hát persze...

Mit is ígérjek

Ami nem kényes

Ami még fényes

Amit még nem lepett be

A rozsda és a por?

Mit is ígérjek

Ami nem kényes

Ami még fényes

Amit még nem lepett be

A rozsda és a por?

Miért nem hívsz, miért nem kérsz?

Már értelek én, óh, hogy szégyelem én

Miért nem hívtál, miért nem szóltál?

Már értelek én, de szégyelem én, a szégyenünk szégyelem én