Menedékhely

Látom, hogy nézed az embert a sarkon,

Zsebébõl árut kínál.

Az mondja, nem fogod megbánni, hidd el,

Az övé a legtisztább.

Most még csak tõled függ minden,

Nem könnyû a valóság.

Azt súgják néhányan, csináld csak bátran,

Ez mindenen átsegít.

Csak nem félsz egy csipetnyi fehér portól,

Ami az égbe repít.Most még csak tõled függ minden,

Nem könnyû a valóság.

Mi vagyunk a hely, a menedékhely.

Ne hallgass másra, hozzánk gyere el!

Gyere hozzánk el! Gyere hozzánk el!

Nézd meg csak jobban a kínáló kezét

Nézd meg a csábítót.

A halál jelét hordja mind magán, ott van,

A még nem is láthatót.