Ünnep

Szakadt függöny az ablakokban,

Öregek egymagukban,

Ha tudnám, lecsókolnám a százéves ráncokat.

Szülõk egymástól elvadulva,

Gyerekek eltaszítva,

Ha tudnám, összefognám a széthullott családokat.

Leány és fiú együtt sétál,

Test a testtõl megoldást vár.

Nem szabad, hogy elfedjék kimondani: szerelem!

Egy út van, én ebben hiszek:

A mindent elsöprõ szeretet,

A rossz felett gyõzni fog a jó!

Ünnep oly szép, a gyertya ha ég,

A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian.

Hó és hideg, de a szándék meleg,

A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele.

Együtt így jó, nincs is rá szó, nem lehet papírra írni,

Egyszerûen érezni kell!

Ünnep oly szép, a gyertya ha ég,

A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian!