Lyrics Edda Müvek

Edda Müvek

Vadkutya

Megunta nyakán a láncot

A lerágott csontokat

Megunta a szolgaságot

Érezte, hogy vadkutya (vadkutya, vadkutya...)

Egy éjjel letépte láncát

Vágyott a messzeség után

Mindenen keresztülgázolt

Nem állt meg, hajszolta magát

Végül feljutott egy hegyre

A szakadék széléhez ért

Elkínzottan zuhant a mélybe

Ez lett életének vége (vége, vége...) (életének vége...)

Jó idõk, rossz idõk

Szállnak el fölötte

Jó idõk, rossz idõk

Itt marad örökre (örökre, örökre...)

Jó idõk, rossz idõk

Szállnak el fölötte

Jó idõk, rossz idõk

Itt marad örökre (örökre, örökre...)

Végül feljutott egy hegyre

A szakadék széléhez ért

Elkínzottan zuhant a mélybe

Ez lett életének vége (vége, vége...) (életének vége...)

Jó idõk, rossz idõk

Szállnak el fölötte

Jó idõk, rossz idõk

Itt marad örökre (örökre, örökre...)

Jó idõk, rossz idõk

Szállnak el fölötte

Jó idõk, rossz idõk

Itt marad örökre (örökre, örökre...)