Magányos Angyal

Túl gyorsan és túl korán

Talált rá az Élet

Adott, amit adhatott

Kevés jót és szépet

Szürke volt a hétköznap

Szürke volt az ünnep

Hosszú évek múltak így

Gyakran rá sem néztek

A hajnalok már vártak rá

Kibontott, kócos hajjal

El nem mondott szavakkal

Sok-sok rejtett vággyal

Tudta jól, nem értették

Soha nem szerették

Szíve mélyén vak remény

De ha elment, nem keresték

Mint amikor a gyermekek sírnak

Ha éjjel rossz álmot látnak

Belül úgy izzík a bánat

Az emlékek csendben fájnak

Mint amikor sebektől vérzel

De irgalmat nem kérsz mégsem

Belül úgy hordod a múltad

Bármi volt, nem tagadtad

Törött és tépett szárnnyal

Magányos Angyal

Egy téli reggel indult el

Várták a messzi fények

Nem hagyott itt semmi mást

Csak néhány rossz fényképet

Más világ most, ahol él

Más a szó és más a fény

Tavasz, ősz, nyár és tél

Nélküle fúj itt a szél

Mint amikor a gyermekek sírnak

Ha éjjel rossz álmot látnak

Belül úgy izzík a bánat

Az emlékek csendben fájnak

Mint amikor sebektől vérzel

De irgalmat nem kérsz mégsem

Belül úgy hordod a múltad

Bármi volt, nem tagadtad

Törött és tépett szárnnyal

Magányos Angyal

Mint amikor a gyermekek sírnak

Ha éjjel rossz álmot látnak

Belül úgy izzík a bánat

Az emlékek csendben fájnak

Mint amikor sebektől vérzel

De irgalmat nem kérsz mégsem

Belül úgy hordod a múltad

Bármi volt, nem tagadtad

Törött és tépett szárnnyal

Magányos Angyal