Szakítópróba

Láttam azt, hogy bántottak, megsajnáltalak,

Elhittem, hogy másoknak az áldozata vagy.

Céltalanul tengődtél, befogadtalak,

Sokáig eltűrtem a súlyos dolgaidat.

Lassan kinyílt a szemem, megismertelek.

Érzek ezernyi okot, hogy elküldjelek.

Ez az én házam, ez az én otthonom,

Aki békével jön, azt befogadom,

Kell már a rend, béke és csend.

Ez az én házam, ez az én asztalom,

Aki barátként jön, azzal megosztozom,

Ha így megfelel, mindig lesz hely.

Megmutattad arcodat, a mohóságodat,

Hogy soha senkit nem tűrsz meg és mennyit ér szavad.

Nem hagysz semmit másoknak, mennyire önző vagy,

Törvényeid az állatoké, hol az erősebb marad.

Lassan kinyílt a szemem...

Ez az én házam...