Viharmadár (A Szabadság Gyermeke)

Feltépett föld, lángoló ég

Kettétört fák, korbácsként vág most a szél

Sűrü a köd, kihalt a táj

Az eltévedt vándorra biztos, hogy pusztulás vár

Kidőlnek mind a sírkeresztek

Halottak lelke ma este nem nyugszik meg

Rejtőzik mind, aki csak él

Gyilkos és áldozat egyformán retteg és fél

Felhők felett a Viharmadár

Büszkén és szabadon száll

Villámok fényében mossa eső

A Szabadság Gyermeke ő

Így született, csak így élhet

Rácsok mögött meghal a lázadó lélek

A földön lent, száz ellenség

Figyelik Őt, irigylik, gyülölik röptét

Felhők felett a Viharmadár

Büszkén és szabadon száll

Villámok fényében mossa eső

A Szabadság Gyermeke ő

Felhők felett a Viharmadár

Büszkén és szabadon száll

Villámok fényében mossa eső

A Szabadság Gyermeke ő